Az informatikának elsősorban nem a technológiához kell alkalmazkodni, hanem az üzleti folyamatokhoz
Egy cég működésének szerves és elválaszthatatlan része az informatika, melynek kiépítése és működtetése sokféle módon megoldható: lehet, hogy a cég egyik alkalmazottja vállalja magára a feladatot, lehet a vállalatnak saját rendszergazdája, vagy rendszergazdai csapata, de akár külsős partnert is megbízhatnak ezzel a feladattal. Erről nem olyan rég írtam is néhány gondolatot ebben a blog-cikkben. Ugyanakkor az informatikai rendszerekkel összhangban, azok üzemeltetése kapcsán is egyre inkább előfordulnak hibrid megoldások, amelyeket a cég mérete, annak működése, vagy éppen a fejlődés üteme tesz szükségessé. Hogyan néz ki egy ilyen átalakulás? Mutatjuk.
Amikor külsős informatikai támogató partner mellett dönt egy vállalkozás, gyakori hogy a mérete miatt még nincs szüksége saját rendszergazdai csapatra, vagy egyszerűen költségoptimalizálási szempontból még nem éri meg számára egy saját rendszergazda alkalmazása. Sokszor egy-egy adott informatikai kihívás miatt választ egy cég külsős partnert, vagy éppen a megfelelő rendelkezésre állás és szakmai kompetencia miatt részesíti előnyben azt. Mindenesetre a hazai kisvállalkozások esetében gyakori, hogy egy cég eleinte minden üzemeltetési és támogatási feladattal a külsős partnerét bízza meg. Ilyenkor a támogató cég teljes szolgáltatási portfóliót nyújt az ügyfele számára. Feladatai kiterjednek a felhasználók napi szintű informatikai támogatásától kezdve, a fizikai szerverek és az azokon futó rendszerek üzemeltetésén át, egészen az informatikai fejlesztési irányok meghatározásáig, illetve a fejlesztések kivitelezéséig. Amikor egy cég rohamos fejlődésbe kezd, vagy elér egy bizonyos méretet, akkor a bekövetkezett szervezeti változásból fakadóan, az üzleti igények magasabb szintű kiszolgálása érdekében a meglévő informatikai infrastruktúrát is alapjaiban újra kell gondolni.
Földön? Felhőben? – Egyik sem: inkább mindkettő!
Egy helyben üzemeltetett rendszerekre támaszkodó vállalkozás esetében a fejlesztés első lépéseként általában a földi (helyi) infrastruktúra rendelkezésre állásának növelése kerül képbe, a megfelelő szerver és adattárolási redundanciák kialakításával. Amikor azonban egy cég növelni szeretné a piacát, akkor ehhez általában földrajzilag kell szélesítenie jelenlétét, mely sokszor országokon átívelő nemzetközi terjeszkedést jelent. Ha ehhez a működéshez kell igazítani az informatikai hátterét – ráadásul egy folyamatosan változó piaci és gazdasági környezetben -, akkor rugalmas, egyszerűen skálázható, könnyen módosítható informatikai platformra van szükség a sikerhez: ez pedig nem más, mint a felhőinformatika. Valójában az esetek legnagyobb részében valamilyen hibrid (földi+felhős) megoldás az optimális út, mert ma még nagyon kevés olyan vállalkozás van, amelyik teljes egészében felhőből tud működni.
Mikor javasoljuk a hibrid, azaz a felhős és földi informatika vegyes platformját?
Gyakorlatilag mindig. Nem igazán van ma olyan vállalkozás, melynek valamely rendszerét nem optimálisabb felhőszolgáltatással kiváltani, vagy felhős platformba költöztetni. Ha mást nem is, az üzleti levelezést egészen biztosan nem érdemes földi infrastruktúrán futtatni.
A helyi infrastruktúrának ugyanakkor a munkaállomásokon történő felhasználói azonosításban és jogosultság kezelésben még mindig fontos szerepe van. Különösen akkor, ha a cég tevékenysége, vagy szervezeti kultúrája folytán inkább irodai munkára van berendezkedve. Emellett földre kényszerítő tényező lehet egy egyedileg fejlesztett ügyviteli rendszer is, vagy egy esetleges call center is. Természetesen ezeket mindig egyedileg kell megvizsgálni, és dönteni azok optimális üzemelési helyéről. Az azonban általánosságban elmondható, hogy egy centralizált módon működő cég esetében nem feltétlen jelentenek hátrányt a földi (irodán belüli) rendszerek, míg egy decentralizált módon működő – vagy ilyen működésre törekvő – vállalkozás esetében fontosabb, hogy az infrastruktúra ne kötődjön az irodához, és így optimálisabbak a felhős és adatközponti megoldások.
Hogyan álljunk neki? Mi így csináljuk:
A felhőinformatika sikeres bevezetése egy cég életébe nem elsősorban hardver, szoftver, és információ biztonsági kérdéseken múlik, hanem a vállalkozás mindennapi üzleti folyamatainak informatikához kapcsolódó pontjainak részletes ismeretén. Sok éves informatikai fejlesztési tapasztalatunk alapján bizton állítjuk, hogy egy sikeres fejlesztési projekt 80% tervezés és 20% munka. Mindezek miatt első körben részletesen felmérjük, hogy mi az üzleti igény, vagyis hová kell eljutni. Aztán megvizsgáljuk, hogy a felmerült üzleti igényt hogyan tudjuk elérni, vagyis honnan indulunk és mi kell ahhoz, hogy eljussunk a célig, ezért koncepció terveket készítünk a lehetséges megvalósítási forgatókönyvekre. Az alapkérdés: mit költöztessünk a felhőbe és mi maradjon a földi infrastruktúrában? A folyamatba – amennyiben a komplexitás, vagy az üzlet igényli, – ilyenkor külsős architect tanácsadókat és szakértőket is bevonunk.
Migráció a lehető legrövidebb idő alatt!
A vállalkozás számára csak akkor lehet sikeres az átalakítás, ha az a legkisebb fennakadás mellett, a háttérben gyorsan és zökkenőmentesen zajlik. Ezt megfelelően elő kell készíteni, különösen egy nagyobb méretű, több telephelyes, vagy akár határokon átívelő rendszerben működő vállalkozás esetében, ezért miután az ügyfél dönt a megvalósítási megoldások között, készítünk egy forgatókönyvet (implementációs tervet), amely már részletesen – az „utolsó szög beveréséig” – tartalmazza, hogyan fogjuk az új platformba átköltöztetni a céget. A legfontosabb, hogy azonosítanunk kell, hogy melyek azok az üzleti folyamatok, amelyek érintettek az informatikai átalakításban, és az implementációs tervet úgy kell elkészítenünk, hogy az átalakításhoz kapcsolódó munkafolyamatok a lehető legkevesebb fennakadást okozzák az üzletmenetben. Ez sok esetben a munka legkomplexebb része, így a tervezési és előkészületi munkálatok akár fél évig is tarthatnak, azonban az alapos tervezés meghozza a gyümölcsét, mert ennek birtokában – váratlan meglepetések nélkül, – akár néhány hét alatt átköltöztethető egy nagyobb cég teljes informatikai infrastruktúrája és adatvagyona egy új hibrid platformra. A felhasználók munkáját érintő adatköltöztetés pedig akár egy hétvége alatt megoldható, így a kollégák csak annyit tapasztalnak, hogy pénteken még a régi platformon fejezik be a munkát, és hétfő reggel már az új rendszerben dolgozhatnak tovább.
Ön is egy rugalmasan alakítható informatikai környezetre vágyik? Kérje ingyenes konzultációnkat!
Támogatás optimalizálása “hibrid” csapattal
Egy ilyen szervezeti átalakulás után a vállalkozásnak a rendszerek fejlesztésén túl át kell gondolnia és végre kell hajtania az informatikai támogatás optimalizálását is. A szervezet növekedésével általában a felhasználók támogatásával járó feladatok is megsokszorozódnak. A szervezeti változásokból adódóan a felhasználók által működtetett üzleti folyamatok komplexitása is növekszik, mely miatt a felhasználók támogatása egy külső partner számára kihívássá válik. Ezekben az esetekben általános gyakorlat, hogy a cég létrehoz egy belső IT csapatot, akik a kollégák napi támogatási feladatait látják el, ugyanakkor a háttér rendszerek üzemeltetését és az informatikai stratégiai tervezést az esetek többségében továbbra is a külsős szakértő csapat biztosítja, ahol megfelelő kompetencia, erőforrás és tapasztalat áll rendelkezésre ezen rendszerek üzemben tartásához, illetve a további fejlesztési irányok meghatározásához. Ezzel a hibrid informatikai rendszer mellett létrejön egy olyan hibrid informatikai támogatás is, amely az első kézből szerzett operatív működési információkat, a külső partner széleskörű technológiai tapasztalatával ötvözve képes biztosítani, hogy az informatikai fejlesztés pénzügyileg megtérülő legyen, növelje az üzleti hatékonyságot és maximalizálja az üzembiztonságot.
